Tavaszváró mondókák

Fújj szél, meleg szél,
Jön a tavasz, fut a tél,
Nem fúj már és nem havaz,
Itt van, itt van a tavasz!

Ő-ő-ő, zöldül a mező!
Ásó, kapa, gyertek, ássuk fel a kertet!
Sárga rózsa, vadvirág, állj ki gyorsan hóvirág!

Azt mondják a cinegék, itt a tavasz, nyitni kék!
Kék ibolya, gyöngyvirág, csupa öröm a világ!

Böszörményi Ilona: Tavaszi köszöntő

Lehullt a jégbilincs,
Selymet bont a barka.
Tág, tavaszi széllel
Beszélget egy szarka.

Csengettyűs hóvirág
Levélházikóból,
Legényes tavasznak
Csilingelve bókol.

Violakék selyem
Az ég takarója,
Zöld rét felett lassan
Körözget egy gólya.

Ezüst tükrű a tó.
Döngicsél a dongó
Köszöntlek friss tavasz,
Rügyet, bimbót bontó!

Csanádi Imre: Tavasz-ébresztő

Ébredj új tavasz,
jégtörő, sugaras,
gallyat lombosító,
rügyet rojtosító,
mindenféle madarakat
víg versre tanító!

Csoóri Sándor: Tavaszi bodza-vers

Szoknyát varrat a bodza,
így készül a tavaszra,
csipkés szélűt
és puhát,
éppolyat, mint nagyanyja –
mert ha nem varratna,
hát csupasz maradna.