Nyári versek

Andók Veronika: Vakáció

Láttam a napot, súgta a szélnek:
Várnak a tavak, csónakok, stégek.
És tényleg a táblán virul egy szó,
Csupaszín betűkkel: VAKÁCIÓ!

Két hónap napfény vár ránk a nyárban,
Kószálunk vígan viruló tájban,
Hűsítő tavakra, strandokra járunk,
Nincs is ilyenkor boldogabb nálunk.

Tekergünk sokat, nem riaszt felhő,
Csalogat mező, hívogat erdő.
Aranykalász közt pipacsok égnek,
Kék búzavirág suttog a szélnek.

Távol a gyorsvonat füttye után
Kaláccsal, cukorral nagymama vár.
Játszani, nyaralni, élni de jó!
Szeretünk, szeretünk, VAKÁCIÓ!

Bartos Erika: Gyümölcskosár

Itt van a nyár, száz napsugár
hívogat a kertbe!
Érik a sok édes gyümölcs,
szaladj gyorsan, szedd le!

Piros almát almafáról,
körtefáról körtét,
akassz meggyet füleidre,
szedj apró ribiszkét!

Falatozz a földről epret,
dús bokorról málnát,
tálba szedd a sötét szedret,
vödörbe a szilvát!

Barackfának tetejéről
integess a Napnak,
szőlőtőke ezer fürtjét
puttonyodba dobjad!

Végül itt egy görögdinnye,
hatalmas, zöld labda,
gurítsd haza, úgysem fér be
gyümölcskosaradba!

Balogh József: Vakáció

Nyakunkon a nyár már,
nyomában a játék,
mezőt, hegyet járni
eltökélt a szándék.

A csavargó szélben
táncoljon a labda,
és a játékot mi
nem is hagyjuk abba!

Mert élet a játék,
bár minden nap véges,
legyen az ép testben
lelkünk naptól fényes!

Gazdag Erzsi: Nyár

Cserregnek a verebek.
Nagy újság van, gyerekek!
Kis kertünkben hajnalra
kinyílott a hajnalka.

Itt a meleg, itt a nyár!
Mezítláb jár a madár;
ha elvásik a talpa,
felrepül a bokorra.

Nézd, hogy zsibog az utca!
Mennyi lányka, fiúcska!
Rétre mennek labdázni,
fogócskázni, cicázni.

Mentovics Éva: Ribizli

Szúrós bokor ágán terem,
fürtjén sok a parányi szem.
Piroslanak ott csokorban,
s virítanak a bokorban.

Osvát Erzsébet : Szivárvány

Napsugár, ha süt,
esőcsepp pereg,
nézz fel a magasba,
nyisd ki jól a szemed:
csodát látsz, gyönyörűt,
hétszín szalagot
hétszínű szivárvány
tündököl, ragyog.
De néhány pillanat
s eltűnik az égen –
mintha csak álmodtad
volna egy mesében.

Tornóczi Köles Ildikó: Nyári dal

Fű, fű, zsenge fű,
szól a tücsökhegedű!

Selymes pázsit, puha rét,
dolgos, szorgos hangyanép,

pillangó és pacsirta
csalogat a határba.

Hívogató napsugár:
Ó, de szép is ez a nyár!

Fű, fű, zsenge fű,
szól a tücsökhegedű!

Őri István: Nyári reggel

Csip-csip, kismadár
éledezik a határ

Csip-csip, kismadár
szemét nyitja napsugár

Csip-csip, kismadár
messze hangzó ének száll

Csip-csip, kismadár
felébredt a napsugár

Csip-csip, kismadár
erdő, mező táncot jár

Csip-csip, kismadár
mosolyog a napsugár.

Tópartján egy csepűház

Tópartján egy csepűház,
abban lakik a halász.
Mit fog nektek gyerekek?
Aranyszárnyú keszeget.
Adj neki egy zsákot!
Hozzon benne rákot!
Ha zsákja nincs,ott a marka!
Elfér benn a keszeg farka.
Itt a keszeg,ott a rák!
Kiürült a kicsi zsák.

Volt egyszer egy dinnyeföld

Volt egyszer egy dinnyeföld,
dinnyeföldön dinnye nőtt.
Egy sem piros, egy sem zöld,
csupa sárga volt a föld!